Ezen a héten csak a hétvégén leszek otthon. Otthon? Akár nevezhetném a 2. otthonomnak is ezt a várost, ahol most vagyok, és dolgozom. Igazából nem is fontos, hogy melyik várost tekintem otthonomnak. Elköltöznék otthonról, ha lenne miért/kiért. Rájöttem, hogy az anyagi javak nem is érnek olyan sokat, mindenesetre sokkal kevesebbet, mint a szellemi javak. Persze jó ha vannak tárgyak, pénz, mert az élet jóval könnyebb velük, mint nélkülük, de ez eltörpül amellett, hogy a szeretett személy/elfoglaltság is "rendelkezésre áll"-e.
A hullámok átcsaptak felettem. Valószínű, hogy fel fogok emelkedni. Látom melyik irányba kellene úsznom, de a tenger nagyon viharos.
Megpróbálok új ismeretségeket kötni. Ezen a hétvégén talán összejön az előző héten elhalaszott találkozó. És az uszodában is kialakulhat valami új és érdekes. Ott ezen a héten már 3-szor voltam. Fallabdázni is 2-szer. Törekszem újat csinálni, amit előtte még nem nagyon próbáltam. Ilyen pl. a főzés. Jövő héten meg talán eljutok egy egyetemi buliba, ha összejön.
Sokat esett az eső ma. És ez a biciklizéskor nem kellemes. Az esőkabát meg nem tökéletes, igaz, a lehető legjobb. Most nem hangolt le ez az idő úgy, mint a múlt héten.
Azt hiszem, hogy a kisebb hullámok ellenére javulok. Még mindig vágyom arra, ami egyelőre nem lehet a enyém, de talán könnyebben kezelem ezt a kifordított helyzetet. Az út még bizonyosan hosszú lesz és nehéz.
A minap volt egy nagyon érdekes élményem. Mintha képes lettem volna kommunikálni valakivel gondolatban. (Az is lehet, hogy csak magammal.) A lényeg, hogy kaptam egy dátumot, amikor valami meg fog változni körülöttem pozitív irányba. Bizonyíték persze nincsen, de van új remény. Minden szalmaszál jól jön a fuldoklónak.
