Megint egy kellemetlen változás. A kft nem kér többet a cégünktől szolgáltatást, így ránk már nincs is szükség. Tehát amiért 2 éve küzdöttünk, az lényegében felesleges volt. Az engedélyünk csak egy darab értéktelen papír marad. A cég nem küld el (hirtelen nem tudom, hogy ez most jó-e nekem), hanem átképez minket, fiatalokat. A két öreg meg közös megegyezéssel távozik a cégtől és elmennek a kft-hez dolgozni, azaz lényegében maradnak ott, ahol voltak (a működéshez valakinek muszáj maradni, különben a kft tényleg bezárhatja az egész létesítményt, aminek az üzemeltetését most vette meg).
Egy sikeres évzárást egészen másképpen képzelek el. Nehéz együtt élni ezzel a sok változással, de mégis kell. Most már komolyabban is felvetődik a lehetősége, hogy külföldön nézzek munkát. Nem mintha nem szeretném a hazámat, de ez az állandó képzés-továbbképzés-átképzés nem tetszik ennél a cégnél. Vagy egy másik profilt is választhatnék.
Hétvége óta nem vagyok jól, fáj a fejem, lázam is van. Nem hánytam, de nem sokon múlt szerintem és a gyomrom is fáj. Néha ráz a hideg, néha meg izzadok. Ma meg el is ájultam. Úgy eszméltem, hogy egy szék alját láttam. Először nem tudtam, hogy mi is az, hogyan kerültem oda. Utána beugrott, mi történt. Érdekes élmény az ájulás, de nem kellemes. Fel lehet készülni rá (bár sok idő nincsen), én le szoktam feküdni. Most, az eszmélés közben sziszegő hangokat is hallottam. Az a szerencsém, hogy ez nagyon-nagyon ritka, télen történik meg, ha rossz a csillagállás. Pont egy ilyen élmény után indultam "tárgyalni". Bátorság, hogy az orvos helyett a céghez mentem, de egy kicsit jobban éreztem magam. Szerencsére nem volt gond.
Az egyik citromfának hullanak a levelei! Sajnálom, pedig olyan szép volt, most már teljesen csupasz. A másik citromfa viszont jól van, így az a valószínű, hogy az elsőnek kicsi a cserép. Ha jól leszek holnap, akkor átültetem, és vannak még virágmagok, amiket szintén elültetek.
A téli napforduló tegnap volt, a mélypont. Innen már hosszabbodnak a nappalok, javul a hangulat, az életkedv. Felélednek a szunnyadó kapcsolatok. Éppen fél éve voltam a sarkkörön túl! Az örök nap birodalmában. Nagyon kellemes, érdekes élmény volt. Most náluk nincs sok természetes világosság, viszont láthatják az éjszaki fényt. Egyszer még azt is meg kell néznem.
